fbpx

FDM- Fascia Disztorziós Modell

FDM – Fascia Disztorziós Modell

FDM definíciója:

„Az FDM egy anatómiai modell, melyben sérüléseket vagy más kórképeket a testbeszéd segítségével egy vagy több speciális fasciális disztorzióra vezethetünk vissza.”

Forrás: Stephen Typaldos, Clinical and Theoretical Application of the Fascia Distorsion Model within the Practice of Medicine and surgery, 4th Edition

Az FDM egy elméleti modell, mely az adott problémát vagy problémákat az egyén fájdalmát leíró testbeszédén keresztül, továbbá mozgás tesztekben végzett megfigyelések alapján térképezi fel, és ez alapján manuális kezelést – kezelés sorozatot hajt végre a probléma megszüntetésére a terapeuta.

Mi is a fascia?

Latin eredetű szó, burkot jelent, mely a kötőszövet megfelelője az emberi testre értelmezve.

A disztorzió deformálódást jelent, míg a modell a vizsgálati módra utal.

A fasciák az egész testet behálózó kötőszövetes kapcsolódások. Felszínes fasciák közvetlenül a bőr alatt megtalálhatók már, mely kapcsolatban van az erekkel, idegekkel, nyirokerekkel, illetve a bőr alatti zsírszövettel. A mélyebb rétegekben található fascia burkokat képez az izmokon, az izomrostokon és általa képesek egymáson csúszni az izmok mozgás létrejöttekor, továbbá ugyanígy burkot képez a belső szerveken, ereken, idegeken is a fascia. Fő célja tehát, hogy burkával védelmet, stabilitást biztosítson, illetve a különböző képletek egymáshoz való viszonyát szabályozza, rugalmasságot, mobilitást biztosítva.

A fasciák felelnek a szervek könnyed működéséért. Testünket 3D-ben behálózzák, mindent mindennel összekötnek kis túlzással. Összeköttetés minősége tehát meghatározó a szervek, és mozgásban résztvevő képletek (izmok, inak, szalagok, csontok, ízületi tokok, stb.) működésében. Ha az összeköttetés merev, kiszáradt, sérült, korlátozza az összeköttetésben álló képletek működését és fájdalmat is generálhat.

A fasciák típusait kollagén tartalmuk alapján is sorolhatjuk, ilyen értelmezésben – és ez az FDM értelmezése – az inak, szalagok, szeptumok, tokok, és kötőszövetes pólyák is fasciák.

Miből áll, hogy működik?

A fasciák kollagén rostokból, fibrocitákból (sejtes elemek) és lenagyobb részt folyadékból állnak. Az alapállomány egy vizes oldat, melyben elektrolitok, cukor és fehérje molekulák találhatók ezáltal nyálkás, zselés állagot kölcsönözve a fasciának. A rostok a szakítószilárdságért felelnek.

A rostok lehetnek nagyon erős, alig nyújtható típusúak, jól nyújthatók is, illetve egész laza, hálószerű összekötőrendszer is.

A rostok irányultsága a húzóerőnek megfelelő, azaz arra rendeződnek amerre a feszültség fennáll. Ha kevesebb húzóerő, inkább nyomás alatt álló területről van szó, akkor rostok védelmező, stabilitást biztosító rendeződést vesznek fel, és ilyen területeken porc, illetve csontszövet alakul úgy, hogy az alapállományban nagy mennyiségű szervetlen só rakódik le.

A fasciákban receptorok találhatók, melyek mozgás során mechanikus ingereket közvetítenek, fájdalom ingert is küldenek diszfunkció, sérülés esetén.

Funkciói összefoglalva:

Rögzít – ereket, idegeket rögzít pl. már az embrionális fejlődésben együtt alakul az érhálózattal.

Erőátvitel és stabilitás – Ízületek stabilitását, izmok rugalmas mozgását biztosítja

Lengéscsillapító

Védelmi funkció

Transzportfunkció – nyirokfolyadék  a fascia hálózaton keresztül folyik, mely a sejtek anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen, ugyanis a sejt anyagcsere végtermékét kell elszállítania, amennyiben a fasciák kiszáradnak, összeragadnak, sérülnek a nyirokáramlás is megreked, és a felhalmozódott elhasznált folyadék szövetállományban rekedésével fájdalmak, mozgástartomány szűküléshez is vezethet.

Mire jó az FDM?

A fascia disztorzós modell a fasciákban keletkezett sérüléseket igyekszik feltérképzeni az egyén aktív részvételével. Mozgással egybekötött vizsgálat, továbbá a terapeuta és a kezelendő sportoló, vendég kommunikál, alapos kikérdezés során a sportoló pontosan körülírja fájdalmát, vagy problémáját, megmutatja hol, és hogyan jelentkezik a diszfunkció vagy fájdalom.

BCA training_posterior spiral line lazítása

Passzív kezelés mellett aktív részvétel és együttműködés hozza meg sikerét a modellnek.

A modell alapvetően mozgásszervi panaszokra jött étre, de megalkotója után világszerte foglalkoznak a modell további területekre történő kiterjesztésével, és a belső szervi, idegrendszeri kapcsolódásokat is vizsgálják.

A sportolóknál (hobbi és verseny sportolóknál egyaránt!) a repetitív mozgások bizonyos irányú túlsúlya okozhat sokszor elváltozást, illetve sérülés után kialakuló diszfunkciók mutathatnak teljesítményromlást, fájdalmat.

A nem sportolóknál pedig leginkább az inaktivitás okozhatja a fasciák inger nélkül maradásából adódó kiszáradását, összeragadását.

Lényegében hasonló panaszokat tud okozni mindkét irány a különbség azonban az, hogy míg egy sportoló teste a mozgásra van felkészülve a modellben alkalmazott technikák gyorsabban adaptálódnak, mivel utána a sportoló beépíti mindennapos mozgásába a szükséges húzó-nyomó erőket, mely a funkció helyreállítását szorgalmazza.

Az inaktív életet élő, amennyiben nem tér el az inaktivitástól az aktív irányba, sajnos nagyon gyorsan visszatérnek a panaszok. Tehát a kulcs a passzív terápián túl az aktivitás – de helyes mozgásmintákba ültetve!

Sportági mozgásokhoz adaptálva alkotjuk meg közösen a sportolóval a mozgásterápiás részt, nem pedig ellenére. Cél ekkor a fájdalommentesség, és az irányzott mozgás könnyed létrehozása.

Mi történik egy FDM kezelésen?

Az állapotfelmérésen alapos kikérdezés után,  a testbeszéden keresztül, továbbá mozgás teszteken, és egyéb provokációs, és elemző teszteken keresztül a terapeuta felállít egy lehetséges disztorziós modellt.

Ezt egyeztetve elmondja a választott kezelési technikát, mellyel egyetértve kezdik meg közösen a munkát a vendéggel.

A manuális, passzív kezelés általában fájdalmas, vonalszerű, pontszerű húzások, nyomások történnek az adott fájdalmas területen, illetve a fájdalmat mutató területtől távolabbi részeken is történhet a kezelés, ha a felállított modell a kötőszövetes láncokban történő elváltozást mutatott.

Ezek a húzások, nyomások manuálisan történnek, kézzel, vagy erősséget fokozó eszközökkel is akár.

Minden kezelést mozgásos feladatok zárnak aktív munkával, melyekből ún. házi feladatokat kap a vendég, melyet otthoni gyakorlással kell végezni, sportolás előtt, közben, vagy a mindennapi tevékenységekbe ültetve akár.

Hatékony kiegészítője a kezeléseknek a Kinesio tape, mely a fájdalom enyhítése mellett, a hosszabban tartó kezelés hatás fenntartására irányul.

Fontos megjegyezni, hogy bizonyos disztorziók, főleg melyek krónikusak, régóta fennállók, vagy komolyabb elmozdulást okoztak már ízületben pl., azok eleinte a kezelések hatására ún. romló tüneteket is hozhatnak, azaz akuttá téve a folyamatokat eleinte jobban fájnak. Ennek oka, hogy az összeragadt, letapadt területeket eltávolítja a terápia helyéről és igyekszik azt funkciójának megfelelő helyre irányítani. Mindeközben a szervezet öngyógyító folyamatai beindulhatnak újra, a nyirokkeringést megnyitva az adott összeragadt terület felszabadításával. Azonban pár kezelés, ár pár hét tudatos mozgásával drámai javulás érhető el, akár évek óta fennálló panaszok esetén is. De csak és kizárólag akkor, ha az aktív részvétel is megtörténik!

Mikor nem lehet alkalmazni az FDM-et?

Arthritis esetén, Keringési zavarok fennállása esetén, Terhesség ideje alatt, Bőrsérülések, eritéma, cellulit, visszér

Osteomielitis, Akut vészhelyzetek, Véraláfutásokon, Aneurizmák, Arteriosclerosis, Fertőzések, Tumorok, Csonttörés

Felhasznált irodalom: Frank Römer, Fascia Disztorziós Modell Gyakorlati oktatókönyv, 2018. 4. kiadás

Mikor alkalmazom az FDM-et?

Kompetenciám az FDM alkalmazását leginkább a mozgáskor létrejövő, mozgástartomány szűkítő területek oldásában van.

Manipulációt, kimozgatást direkt módon nem végzek, azonban előfordul, hogy az egyszerű kezelés hatására a vendég saját mozgása során rendeződik az ízület helyzete, sőt alapvetően ez cél is.

Sportrehabilitációs trénerként elsősorban adott mozgások létrejöttének fájdalommentes végrehajtását igyekszem szorgalmazni a modell alkalmazásával, mindig aktív részvétellel.

Derék, hátfájások, ízületi problémák, melyek mozgástartomány szűkítenek sokszor alkalmazható a modell, de nem mindenáron. Gyakori probléma a derékfájdalmaknál a csípő körüli területből adódó disztorzió, mely sokszor boka vagy váll panaszt is okoz, vagy akár némán ered onnan. Ezekre gyakorta és előszeretettel alkalmazom a modellt, elképesztő hatékonyságot tapasztalok. Sportolók teljesítmény elakadása már előre jelzi, hogy a fasciában létrejött disztorzió hamarosan diszfunkcióhoz is vezethet, ekkor is nagyon hatékony megoldást nyújt az FDM, akár egyetlen alkalom kezelése is.