FÁJDALOM TERÁPIÁKBAN, MOZGÁSKORREKCIÓS TRÉNING PROGRAMOKBAN, SPORTFEJLESZTÉSI PROGRAMOKBAN EGYETLEN SZABÁLY VAN, AMI KÖZÖS MINDENKIRE NÉZVE: CSINÁLNI KELL. AZAZ EL KELL VÉGEZNI AZOKAT A GYAKORLATOKAT, MANUÁLIS KEZELÉSI „PRAKTIKÁKAT”, MELLYEL FÁJDALOMMENTES, HARMONIKUS, ÉS OPTIMALIZÁLT TELJESÍTMÉNYŰ MOZGÁSOKAT, NAPI ÉS SPORT ÉLETET TUDSZ ÉLNI.

A leggyakrabban kinyitható kapuk a különböző érzékelésben résztvevő receptorok útján van.

De itt van még például az energia források kapuja, azaz e bevitt és leadott energia formái, ételek, italok típusai, mennyisége, edzések napi felhasználása minősége, és mennyisége.

Vagy épp itt van az érzékszervek által közvetített jelek, a látás, hallás, szaglás, egyensúly érzékelés.

Nyilván itt vannak a korábban tanult mintáink, szocializációs hatásaink a tanultak értelmezésére.

És itt van a mindent átszövő érzések hálózata, az aktuális mentális terheltség szintje, a stressztűrés szintje.

A kapuk egymásba nyílnak, szövevényes labirintust alkotnak, mely mint egy háló befonja az egész testünket, és kapcsolatot tart a külvilággal. Csodálatos, szinte misztikus, mégis oly egyszerű, ha úgy vesszük. A kiválasztott kapun belépve az ottani utat járva, elvégezve az azon lévő sorokat, nyílik a következő és így tovább, gyakorlatilag erről szól az életünk. Folyamatos tevékenység sorozatok, melyekre az egész rendszerünk reagál.

Ha ezt így elfogadjuk a maga bonyolult egyszerűségével, a minket érő változásokat tudjuk kezelni. Igen ez egyben azt is jelenti, hogy nem mindig „jó” események érnek minket. Persze a mi jó kérdés, szintén nagyon relatív tud lenni, de mondjuk maradva egy fájdalom tünetnél, az azért kimondható, hogy az többnyire nem jó.

 A fájdalom egy jel, mely felhívja a figyelmet valami olyanra, amit a szervezet veszélyesnek tart. Tesztekkel ki lehet deríteni mi is az, nem feltétlen a fájdalom helye az ok. A kezelésekben, mozgás gyakorlatokban már kifejezetten az erre irányuló sorokat végezzük, tanuljuk, rögzítjük, és egyben tanulunk belőle minden alkalommal egy újat is, miért is reagáltunk fájdalommal. Ezt az újabb tudást is beépítve haladunk tovább.

STORYTELLING ROVATBAN CSÍPŐ ÍZÜLETI BÁNTALMAK KEZELÉSÉNEK TÖRTÉNÉSEIT MUTATOM BE VALÓS TÖRTÉNETEK ALAPJÁN:

 Született csípőficam esetén igen gyakori a csípő ízület kopása, attól függően milyen mértékű és típusú volt a luxatio, illetve mennyire eredményesen kezelték azt csecsemő, illetve gyermekkorban. Jelenleg a szakirodalom, és a statisztikák egybehangzóan mutatják, mondják, hogy a csípő kopások elképesztő magasak, ebben az esetben 85% feletti az arány. A leggyakoribb műízület, azaz totál endoprotézis beültetés is a csípő. A történet szereplője ebbe a csoportba esik, jelenleg késő negyvenes éveiben, azaz orvosi értelemben már a kopása a műtét előtti állapotban van.

  Lovas sportoló csípője mondhatni a sportági sajátosságból is adódóan, de alapvetően anatómiai adottságából adódóan is szűkülésre hajlamos. Egyik oldalról a sportban ez stabilitást nyújt, másik oldalon a sportban pontatlansághoz vezet, tehát azért annyira nem is olyan jó az a bizonyos ló túl oldala még a sportban sem. A hétköznapi életben pedig kifejezetten fájdalmas tud lenni a rövidebb-hosszabb idejű állás, vagy egy túra, futás, akár csak egy oldalra lépés, vagy egyenlőtlen talajon járás, mélyebb székből felállás.

 A harmadik történet szereplőjének nem is csípő, hanem térd problémája jelentkezett. A tesztekből hamar kiderült, hogy elsősorban metabolikus egyensúly felborulás történt, melytől a csípője rendkívül kötötté vált, a hasfallal együtt a deréktájék pedig instabillá. Nyitott és tanulási vággyal megáldott személyiséggel igen gyorsan megértette az okot, és azon hajlandó is volt dolgozni, mert valós célja volt. Rendbe tenni az életmódját, hosszútávon is jól érezni magát a bőrében, fájdalommentesen. Valahol ez lenne az alap, nem igaz? A program itt kombinált már, hiszen a metabolikus, azaz energia egyensúly megteremtése és a mozgáskorrekció egyidőben kell történjen. A siker nem maradhatott el, hiszen nem meglepő módon egy teljesen új napi rutint kellett kialakítania, a bevásárlástól kezdve az alvás és légzés ritmuson át, a mindennapi átmozgatáson. Nyilván épeszű változások mentén folyamatosan és nem hirtelen változtatással, de így rögzül a tanult minta, rutinná alakul, és igénnyé válik.

Mi a közös bennük? Hát az, hogy csinálták, az, hogy csinálják a gyakorlatokat, kezeléseket, önvizsgálatot, monitorozást minden egyes áldott nap! Szintén saját magam idézetét hagy tegyem ide

IGEN EGY ÉLETRE SZÓLÓ TUDÁST KAPSZ,

The post Csípő ízületi bántalmak kezelése appeared first on BCAtraining - BCAtréning.