Lépésről lépésre
Útnak indítok egy minisorozatot a talpról, lábról.
Szerencsére egyre több figyelmet kap, és immár nem kizárólag a rehabilitációs szakemberek szajkózzák folyamatosan, hogy a talpi egyensúly fenntartása, megtalálása alapvető, hanem a sportolók, hobbi sportolók, és mindennapos mozgást végzők is egyre tudatosabbak.
Munkám során kiemelt figyelmet szentelek a talp egyensúlynak úgy is, hogy megértse vendégem, sportolóm, hogy miért is annyira fontos mindez. Edukációs programként tekintek erre is.
A mezítlábas, és minimalista cipőkben történő futások egyre terjednek, azonban nézzünk túl egy kicsit a futáson. Mezítlábas edzések, tornáztatások mindenkinek, futó munka nélkül is, hasznos.
Futásnál sem azonnali változással lépünk be a folyamatba, hanem edukálva a szervezetet, fokozatos adaptációt létrehozva.
Talán a legizgalmasabb rész, hogy eleve meg tudjuk határozni milyen is a lábállásunk. Alapvetően 3 kategóriába sorolhatjuk be, és az osztályozás elsődleges szempontja az Achilles-ín, illetve annak sarokcsonti tapadásából induló ívének a helyzete.
-
Semleges lábállás vagy neutrális helyzet
A lábállás meghatározása az imént említett külső szemmel látható, avagy eszközzel mérhető ínon történik, azonban amit valóban vizsgálunk ekkor az az alsó ugróízület állása, és mozgásai. Az alsó ugróízületben a legfontosabb szereplő a talus nevezetű csont. A sarokcsonttal és a naviculával ízesülve a tér mindhárom síkjában változatos mozgást tud létrehozni, mely a változatos talajviszonyokhoz való alkalmazkodást teszi lehetővé úgy, hogy mind a láb további ízület soraiban, mind pedig a teljes alsó végtag ízületeiben egy funkcionális mozgásláncot hoz létre.
Ha az Achilles-in tapadása, és íve egyenes, akkor nagy valószínűséggel a lábállás semleges, tehát a talus ideális helyzetben van, a láb képes alkalmazkodni a viszonyokhoz, képes a talajreakciós erőket elnyelni, továbbítani.
-
Invertált lábállás
Amikor az Achilles-ín tapadási része, azaz egészen a saroknál befelé hajlik, íve pedig inkább kifelé a talp belső oldala elemelkedik, akkor egy merevebb lábat kapunk. Az ilyen láb kevésbé képes elnyelni a talajreakciós erőket. A talus hátsó felszíne a forgáspont ekkor, mely a sarokcsonttal érintkezik, ennek okán ezekre a lábállásokra jellemző a sarokcsonti túlterhelés, Achilles-ín tapadási pontjának gyulladásai, fájdalmai is, fáradásos törések akár.
-
Evertált lábállás
Az ellenkezője az előzőnek azaz az Achilles-ín tapadási pontja kifelé hajlik, íve inkább befelé mutat tendenciózusan, a talp külső íve emelkedik meg enyhén. Az ilyen talp instabil, nehezen képes erőt kifejteni, mely elrugaszkodásnál, irányváltásnál rendkívül nagy jelentőséggel bír. A talusnak ekkor elülső ízületi felszíne a forgáspont, lefelé, befelé tolva az ízületi sorokat, nagy teher jut az ún. sinus tarsiban (a talus sarokcsonti és navicularis ízületeit elválasztó terület) található talus és sarokcsont közötti szalagra.
Probléma?
Az utóbbi két lábállás egyébként folyamatosan létrejön mozgás során, akkor beszélünk problémáról ha ez valóban állandósul, és ténylegesen lábállásként definiálható, tehát a semleges helyzetet nem képes felvenni illetve fenntartani a láb.
Ebben az esetben elindul egy kompenzációs sor mind a láb további ízületeiben, mind az alsó végtag további ízületeiben. Oka, hogy fent tudjuk tartani az egyensúlyunkat, képesek legyünk így is járni, mozogni. Tehát képes a szervezet ezeket „kiegyenlíteni”. Azonban előbb vagy utóbb, használat mértékétől, és egyéni sajátosságoktól függően, akár az eredendő ok, akár a kompenzátorok valamelyike elfáradhat, és ez sérüléssel, diszkomforttal, fájdalommal, vagy további patológiás elváltozásokkal járhat.
FONTOS: A talus kongruensen (tökéletesen illeszkedően) egyedül a semleges helyzetben van az ízfelszínein, tehát ha ettől állandó eltérést mutat, azok az ízfelszínek ahol forgáspont van sérülékenyebbek lokálisan, azokat átfedő, egyébként erős szalagrendszer, továbbá számtalan izom inainak rendszere is megváltozik.
A talp edzése, mozgatása, erősítése, lazítása éppolyan feladat, mint bármely más terület a testünkben. Sportmozgások nélkülözhetetlen szereplője, és meghatározója.
Hinging rider lovasprogram egyik, ha nem a legfontosabb területe ez a méltatlanul elhanyagolt terület.
A következő cikkben a láb mozgásairól lesz szó.
Források:
A.I.Kapandji: Az ízületek élettana, 6. kiadás, 2007, Medicina
Dr. Emily Splichal: Mezítlábas edzés, 2015, Jaffa
Tarsoly Emil-Mészáros Tamás: Funkcionális anatómia, 2011, Medicina
Dr. Szántai Károly: Anatómia-élettan, 2017
Helen J. Hislop – Jacqueline Montgomery: Az izomműködés, 2002, Medicina
Ábrák: Tarsoly Emil-Mészáros Tamás: Funkcionális anatómia, 2011, Medicina 128. ábra
