fbpx

Lépésről lépésre 4. rész

Lépésről lépésre – Izmok, fascia = mozgások, érzékelés a lábban, mely meghatározza egész testünket

A láb ízületei, boka mozgásait számtalan izom munkája határozza meg. A láb izmai mellett a láb ízületeit és az ugróízületek mozgásait a lábszárról eredő izmok hozzák létre.

Mint minden ízületnek a láb és boka ízület komplexumának (33 ízület!) is egyszerre kell mobilnak, azaz a saját feladatának megfelelően mozgékonynak, és stabilnak, azaz a saját funkciójának megfelelően biztos alapnak lennie.

Azonban mióta cipőt hordunk az ízületek, illetve az őket áthidaló, és mozgásukat létrehozó izmok, izmocskák, továbbá az ő inaik bizonyos értelemben funkciót tévesztettek, vagy vesztettek.

Természetesen nem minden esetben, minden embernél, és főleg nem egyforma mértékben, hiszen az egyéni különbségek rendkívül szerteágazók.

A hasonlóság a láb érzékelését biztosító receptorok „alvó üzemmódba” való kapcsolása mutatja, hiszen már nem kell annyira változatos talajviszonyokhoz idomulnia a talpunknak, bokánknak, mint ha mezítláb, természetesen talajon járnánk.

Mert hát mi is a fő funkciója ennek a rendkívül bonyolult szerkezetnek, amit lábnak hívunk?

Alapvetően, hogy felegyenesedett testtartás mellett biztos alapot nyújtva lépésről lépésre helyet tudjunk változtatni, járni, futni tudjunk.

A tervben nem szerepelt a cipő, így az evolúciós folyamat eredményeként egy olyan harmonikus és komplex rendszer jött létre, mely viszonylag kis alátámasztási felületen képes fenntartani a poszturális, és a mozgás alatt a dinamikus egyensúlyt. Ehhez alakultak az izmok, ízületek képletei, és a hozzájuk tartozó rendkívül komplex inas, szalagos és fasciális rendszer.

Főbb mozgató és stabilizáló izmok:

A láb mozgásait befolyásoló nagyobb izmok a lábszárról erednek, és hosszú inaikkal tapadnak a különböző talpi vagy lábháti területeken.

Hátsó rekesz izmai:

Ábra: Helen J. Hislop-Jacqueline montgomery: Az izomműködés manuális vizsgálata, 5-89; 5-90. ábra

A leginkább érzékelhető a vádlinak nevezett 3 fejű lábszárizom, melynek két feje tapintható, és vaskos tömeget alkot a lábszárunk háti oldalán a gastrocnemius, melyek a térdet is áthidalják, így a térd hajlítása és a boka talpi hajlítása feladatuk.

A harmadik fej alattuk található és ő már nem vesz részt a térd ízület mozgatásában, azonban hárman egyesülve az Achilles-ínban a sarokcsont talpi oldalán tapadva végzik a boka mozgását.

Izgalmas azonban, hogy az Achilles-ín rostjai sem egy matematikai egyenes mentén haladnak, és egy ponton tapadnak később, hanem a kétfejű gastrocnemius egyesült ina a soleus inához képest kissé közép illetve külső oldala felé tapad a sarokcsontnak, és a soleus pedig inkább a belső oldalon, így az Achilles-ín is segíti az inverzió-everzió létrejöttét a boka talpi hajlítása mellett.

Szintén érdekes, hogy a soleus izom vörös rostokból áll, azaz tartós munkára képes, stabilizáló szerepe kiemelkedő, például ülésből állása történő mozgásnál sokkal nagyobb a szerepe mint a gastrocnemiusnak, mely egyébként fehér rostokból áll inkább, és az elrugaszkodásban van nagyobb szerepe.

Egyensúlyi sportokban tehát nem  kérdéses, hogy rendkívül fontos mindkettő szerepe, a soleus fasciális tréningje a hatékonysághoz nélkülözhetetlen.

Elülső és külső oldali rekesz izmai:

Ábra: Helen J. Hislop-Jacqueline montgomery: Az izomműködés manuális vizsgálata, 5-99., 5-111; 5-112. ábra

Az elülső oldalon a felszínes, tapintható nagy izom az elülső sípcsonti izom a lábháti hajlítást végzi elsősorban, alapvetően antagonista izma a háromfejű lábikra izomnak, ina a talpon tapad, és a lábszár külső oldalán futó szárkapcsi izomok inával szoros együttműködésben nagy jelentősége van a hosszanti lábboltozatok dinamikus fenntartásában.

Szerepüket kengyel módon látják el, a folyamatosan hajlítás, feszítés mellett az everzió, inverzó létrejöttét kísérik, nagy a szerepük a járás, futás során a változatos terepviszonyokhoz való alkalmazkodás, fékezés, stabilitásban.

Lovasoknak elsődleges a finom segítségadásokhoz összehangolt, harmonikus működésük.

Hátulsó mély rekesz izmai:

A hátulsó felszínes rekesz alatt futó mély rétegben fontos stabilizátorok futnak még, melyet egyrészt a hátulsó sípcsonti izom, és hosszú ujjakat hajlító izmok alkotják.

Szintén részt vesznek a boltozatok dinamikus egyensúlyának fenntartásában, a lábujjak mozgatása az átgördüléshez, az elugrás-érkezés mozgásokhoz nélkülözhetetlen.

Elülső mély réteg:

Az elülső rekesznél is vannak mélyebben, illetve külső oldal felé húzódó hosszanti lábujjakat feszítő izmok, melyek egyrészt antagonistaként részt vesznek az átgördülés, érkezés- elrugaszkodás mozgásokban, másrészt aktívan létrehozzák a lábháti hajlítást és az ujjak feszítését.

Fascia – az érzékelés helye

Ábra: Thomas W. Myers: Anatomy trains, 6.12. ábra

Ezen nagy izmokat a lábszár területén a rekeszeket is képző fascális rendszer „tokozza” be, továbbá a boka területén ún. retináculomok, hasonlatosan egy karperechez, leszorító mechanikai szerepet is betöltő az inakra haránt irányú, érzékelő receptorokban rendkívül gazdag kötőszövet rendezi.

Ez a teljes rendszer a lábszárról, gyakorlatilag átmenet nélkül, persze strukturális differenciálódás mentén, a láb fasciális rendszerébe csatlakozik, és teljesen egy egységként működik.

Az Achilles-ín példáját hozva a talpi fascia rétegbe a sarokcsonton átívelve gyakorlatilag folytonosan megy át, egészen az ujjakig.

Ábra: Thomas W. Myers: Anatomy trains, 3.12. ábra

A fasciális rendszernek mechanikai szerepe mellett elképesztő nagy a szerepe a receptorokon keresztül adott információkban a testünk helyzetéről a mozgás során, melyet folyamatosan a központi idegrendszernek küld.

Láb izmai:

Ábra: Helen J. Hislop-Jacqueline montgomery: Az izomműködés manuális vizsgálata, 5-118. ábra

A lábtőközépcsontok között, a talpon, és a lábháton is találunk sok kis izmot, melyek az ujjak mozgásait végzik, továbbá a lábtőközépcsontok közötti mozgást dinamizálják.

Kiemeltek a nagylábujjhoz kapcsolódó izmok, annak távolító, talpi és lábujjakhoz közelítő izmai, melyek például lábdeformitásokkor elmozdulnak, eltolódnak, funkciójukat nem tudják ellátni, így az átgördülés akadályozott válik, az érzékelés sérül, így az igazán finom alkalmazkodás már nem valósul meg.

Olyan sportoknál ahol a precizitásnak óriási jelentősége van, ahol az egyensúlyozás alapvető, jelentkeznek ennek a rendszernek esetleges hiányosságai elsősorban.

A talpi, lábi rendszer közvetlen neuromuszkuláris, és fasciális kapcsolatban is áll a mély csípő komplexszel, így egymásra oda-vissza jelentősen hatnak. Lábdeformitás alakulhat ki például csípő rotátor hiányosság, alulműködés, vagy diafragmális diszfunkció okán is. Ez egy másik bejegyzés témája azonban már.

Lovas mozgás kutatás:

Egy 2019-es kutatásban 13 fiatal férfi és 17 fiatal női lovason elektromyográfos vizsgálattal is igazolták a fenti állításokat kifejezetten a lovas sportra viszonyítva. Megállapították, hogy a boka érzékelésének, és dinamikus mozgásának fejlesztésével mind a csípő mozgékonysága, mind a törzs stabilitása fejlődik. Előtte már sok egyéb vizsgálattal is alátámasztották ezt, csak nem kifejezetten a lovasokra, és lovasok mozgása közben végzett teszttel.

(Forrás: Journal of Physical therapy Scienec: J Phys Ther Sci. 2019 Feb; 31(2): 170–174. Published online 2019 Feb 7. doi: 10.1589/jpts.31.170: A study on muscle activity based on the ankle posture for effective exercise with indoor horse riding machine; Hyun-Ju Noh, Msc, PT,1 Chan-Myeong Kim, Msc, PT,1 and Ji-Won Park, PhD, PT1,* )

Persze mondhatnánk nem meglepő, hiszen az emberi test lovon is emberi test marad, azonban erről sajnos mégis sokszor elfeledkezünk, ahogy tapasztalom munkám során. A lovasok elképesztő szuper lovas edzéseket tudnak végezni, de a testük harmonikus működésére az egyoldalú terhelés miatt kialakuló fasciális mozgás szűkületek és ezáltal érzékelés romlásra már nem fordítanak kellő figyelmet. Természetesen tisztelet a kivételnek.

Ha Te szeretnél harmonikus mozgást, lovadnak ezzel segítve, és hatékony, nem kártékony sporttársa lenni, keress meg, segítek: állapotfelmérés után, konkrét korrekciós mozgásprogrammal, melyben kezelések is beletartoznak!

Időpontfoglalás: https://bcatraining.hu/orarend-es-idopontfoglalas/

Program leírása: https://bcatraining.hu/hinging-rider-lovas-bca/

A sorozat korábbi részei:

  1. rész : A talp
  2. rész: Az ízületek

Felhasznált irodalom:

Thomas W. Myers: Anatomy trains

Helen J Hislop-Jacqueline Montgomery: Az izmoműködés manuális vizsgálata, Medicina, 2011

Tarsoly Emil – Mészáros Tamás: Funkcionális anatómia, Medicina, 2011